Az elmúlt években egyre népszerűbbekké váltak a vibrációs trénerek, sőt, komplett edzőtermek nyíltak, melyek a hasonló eszközökkel végzett edzésre építették szolgáltatásaikat. De valójában mennyire hasznos ez a mozgásforma? Tényleg segítheti a fogyást, építheti az izmot, energizálhatja szervezetünket és sejtjeinket?
Hogyan működik a vibrációs tréner?
A vibrációs tréner különböző irányú, amplitúdójú és sebességű vibrálással ingerli a test sejtjeit és az izomzatot. A működés pontos mechanizmusáról bővebben olvashatsz szakértőnk írásában. Mivel alapvetően sportolók erősítésére fejlesztették ki, ezért kijelenthetjük: igen, valóban hatásos lehet a használata! Persze kitartóan és rendszeresen kell edzenünk a kívánt hatás elérésének érdekében, ráadásul, ha izomzatot is szeretnénk építeni, akkor nem elég csak ráállni a gépre, hanem különböző gyakorlatok végzése is szükséges lehet. (Szakértőnk összeállított egy komplett gyakorlatsort, melyet jó szívvel ajánlunk.)
Kinek ajánljuk és kinek nem a vibrációs edzést?
A vibrációs tréner használata egy-két kivételtől eltekintve gyakorlatilag mindenkinek ajánlott:
- az idősebb korosztály tagjainak
- túlsúllyal küzdőknek
- azoknak, akik kényelmetlenül érzik magukat egy edzőteremben
- sérülés vagy betegség után lábadozóknak
- sportolóknak, aktív életet élőknek
- fogyásra vágyóknak
- időhiánnyal küzdőknek
- gerinckímélő mozgásformát keresőknek
- mindenkinek, aki hatékony és trendi edzést keres.
Azonban vannak olyan kivételes helyzetek, amikor a vibrációs tréner használata egyáltalán nem ajánlott, sőt, veszélyes vagy káros lehet: terhesség ideje alatt, friss töréssel, protézissel, vesekő, illetve trombózis gyanúja esetén, továbbá szívritmuszavarral küzdőknek. De minden esetben érdemes konzultálni kezelőorvosával vagy egy képzett szakemberrel.
Ha mélyebben szeretne megismerkedni az eszköz történetével és hatásmechanizmusával, olvassa el szakértőnk cikkét!
Mindent a vibrációs tréningről
Vibrációs tréner - Egy kis eszköztörténelem
A mechanoterápiával foglalkozó Gustav Zander a mai edzőtermi erőgépek elődjének megálmodója. A viktoriánus időkben praktizáló svéd orvos és ortopédus sérült, testi deformitással küzdő, tornagyakorlatokhoz gyenge fizikumú embereknek tervezett erőfejlesztő gépeket, melyek közül egyik gépével az 1876-ban megrendezett philadelphiai világkiállításon aranyérmet nyert. Zander saját intézetet is alapított, hogy segítsen a fizikai sérüléseket szenvedett munkásoknak, saját medico-mechanikus gimnasztikai könyve 1892-ben jelenhetett meg.1
Csaknem száz évvel később Vladimir Nazarov orosz tudós olimpikonoknak, balett táncosoknak mutatta be edzésprogramját. Az orosz űrprogram vezetője vibrációs tréninget fejlesztett ki az izomerő, az izomtömeg és a csontsűrűség megőrzésére antigravitációs környezetben. Az első ilyen vibrációs platform a német Galileo volt 1996-ban, melyet Dr. Carmelo Bosco, olasz tudós saját fejlesztésű gépe követett, a Nemes – ők azóta is a vibrációs platform technikai szempontból alapvető gépeinek számítanak.
Vibrációs tréner - kinek való, mennyit és hogyan eddzünk rajta?
A vibrációs tréning ajánlott sérülés utáni rehabilitációs edzés részeként, haladóknak kiegészítő edzésprogramként, szenior korosztálynak a csontsűrűség javítására. Ellenjavallt lehet néhány krónikus betegség esetén, valamint terhesség ideje alatt. Mielőtt belekezdünk a programba, kérjük hozzáértő, géphasználatban tapasztalt szakember, fascia tréner segítségét!
Rövid időtartamú, fokozatosan hosszabbodó edzésegységeket tervezzünk (maximum 10-20 min), figyelve saját testünk reakcióit, összhangban edzéscéljainkkal. Ne „adagoljuk túl” a vibrációs ingert, szoktassuk a testünket fokozatosan ehhez az „új edzéskörülményhez”, és ha kezdetben rossz közérzetet, kellemetlenséget tapasztalunk, csökkentsük a rezgésszámot, esetleg az adott edzésegység időtartamát!
Figyelmesen olvassuk el a trénerhez tartozó használati útmutatót, és első lépésként a gyakorlatok kiindulóhelyzeteit váltogatva figyeljük meg, hogy a testünk hogyan reagál a vibrációs ingerre, majd később izometrikus gyakorlatokat, statikus kitartásokat is végezhetünk!
Edzés előtt és alatt érdemes folyadékkal hidratálni szervezetünket!
Ha már hozzászoktunk a vibrációhoz, célszerű napi edzésünkbe beépíteni egy helyes technikával elsajátított gyakorlat vagy gyakorlatsor nehezítéseképpen a vibrációs trénert. Mindig érdemes előbb a talajon gyakorolni, majd utána a tréneren is kipróbálni egy-egy erősítő mozdulatsort.
A fokozatosság mellett a rendszeresség is fő szempont legyen. Ha már jól mennek a gyakorlatok a tréneren, nehezíthetjük az adott mozdulatsort az ellenállásos edzések kedvelt eszközével, a gumiszalaggal.
Vibrációs tréner –élettani alapok és tapasztalati tények
Fasciális hálózatunkban, kötőszöveti rendszerünkben számos receptor található. Ezek a receptorok érzékelik a meleget, hideget, a nyomást, a fájdalmat, saját testrészeink egymáshoz való viszonyát a térben.
A receptorok közül a Pacini-receptor egy mechanoreceptor, proprioceptor, mely az izom-ín átmenetben, a mély ízületi tokrétegekben található. A testen a végtagokban kevesebb, a gerinc melletti szalagrendszerben, valamint a csonthártyában több ilyen receptor fordul elő. A Pacinik szeretik a vibrációs ingereket, így amikor vibrációs tréneren gyakorolunk, ezeket a receptorokat stimuláljuk.
A vibrációs tréner jótékony hatásait napjainkban számos kutatás vizsgálja. A tudományos kísérletek tapasztalatai tényekre és mérésekre alapozzák megállapításaikat, többnyire egy-egy specifikus módszerrel és céllal készülnek. Bár még gyerekcipőben jár a vibrációs trénerrel végzett edzés előnyeinek sporttudományi igényű igazolása, néhány cikk visszaigazolja szervezetünk kötőszöveti rendszerére gyakorolt jótékony hatását.
A felfüggesztéses tréning (TRX), az instabil alátámasztáson végzett gyakorlatok (BOSU) és a vibrációs felületen végzett edzés izomaktivitásra és izomerőre gyakorolt hatását vizsgálták fiatal férfi tanulók körében. Instabil felszínen vagy vibrációs tréneren végzett bolgár squat (más elnevezéssel bolgár guggolás egy kitörés-variáció, melynél az elől lévő lábunk a talajon, a hátulsó egy padon, zsámolyon, felfüggesztésen pihen - a szerző megjegyzése) kivitelezése közben az elől lévő láb nagyobb izomaktivitást mutatott a hátsó láb felfüggesztése mellett összehasonlítva azzal, amikor az elől lévő láb stabil felszínen támaszkodott.2
A vibrációs stimulust sérülést követően is érdemes bevetni a minőségi gyógyulás támogatására: boka instabilitással élő atléták 6 héten át heti 3 alkalommal egész testet érintő vibrációs tréningen vettek részt, majd később a sportteljesítményük mérésekor a core-stabilizációs képességükkel összefüggésben jobban teljesítettek.3
Sportteljesítményt szenior korosztály körében is növelhetünk vibrációs eszköz használatával: 60 és 60 év feletti kontrollcsoport 6 hetes edzésprogram után az ellenállásos edzés a vibrációs tréninggel kombinálva jobb fizikai teljesítményt hozott.4
Összességében tehát elmondható, hogy a vibrációs trénerrel való edzés javítja a kötőszöveti keringést, segíti az anyagcsere-bomlástermékek eltávolítását és a gyógyulási folyamatokat. Javítja továbbá a testérzékelést, a propriocepciót, és a csonthártyára közvetetten ható vibráción keresztül támogatja a csontsűrűség javítását. Jó ingert jelent az izom-idegsérülést szenvedett betegek számára is a felépülés időszakában, mert segíti az ingerület-átvitelt az izomrost felé közvetíteni.
Fasciánkra, kötőszöveti rendszerünkre számos jó mozgásingerrel hathatunk, ezek közül az egyik a vibrációs stimuláció. Ha nem tudunk vibrációs tréneren gyakorolni, lokális vibrációs eszközt is bevethetünk a kötőszövet trenírozására, például a masszázspisztolyt vagy a vibrációs hengert.
A vibrációs eszközzel közvetlenül az ínt vagy az izomhasat tudjuk ingerelni, az inger az ideg/izom újrakondicionálását, valamint a sérült testrész kötőszöveti regenerációját segíti. Ezek a kiegészítő kezelések főleg azok számára nyújthatnak nagy segítséget, akik nem tudnak aktívan részt venni, gyakorlatsort végezni vibrációs platformon, mert sérülést szenvedtek vagy mozgásukban korlátozottak.
Maszárovics Ágnes
okleveles sportoktató, SMR- és fascia trainer
1. vö.https://www.smithsonianmag.com/smithsonian-institution/gustav-zander-victorian-era-exercise-machines-bowflex-180957758/
2. Joan Aguilera-Castells, Bernat Busca, Jose Morales, Monica Solana-Tramunt, Azahara Fort-Vanmeerhaeghe, Fernando Rey-Abella, Jaume Bantula, Javier Pena: Muscle activity of Bulgarian squat. Effects of additional vibration, suspension and unstable surface, PLoS One, 2019. Forrás: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/31449568/
3. Rafael Sierra-Guzmán, Fernando Jiménez-Diaz, Carlos Ramírez, Paula Esteban, Javier Abián-Vicén: Whole-Body-Vibration Training and Balance in Recreational Athletes With Chronic Ankle Instability, Journal of Athletic Training, 2018. April, Forrás: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/29569943/
4. Chih-Chin Lai, Yu-Kang Tu, Tyng-Guey Wang, Yi-Ting Huang, Kuo-Liong Chien: Effects of resistance training, endurance training and whole-body vibration on lean body mass, muscle strength and physical performance in older people: a systematic review and network meta-analysis, Age and Ageing, 2018. Forrás: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/29471456/